Négyszögek
Az általános négyszög területe
A legfontosabb tudnivaló nem képlet, hanem egy figyelmeztetés: négy oldalhossz nem határozza meg a négyszög területét. Nézzük, milyen ötödik adat kell hozzá, és melyik módszerrel jutsz a leggyorsabban eredményre.
Röviden a válasz
Az általános – vagyis semmilyen nevezetes típusba nem tartozó – négyszög területét úgy kapod meg, hogy egy átlóval két háromszögre bontod, és a két terület összegét veszed: T = T1 + T2. A háromszögekre a Héron-képlet vagy a T = a · m2 alak jó.
Ha az átlókat és a köztük lévő szöget ismered, egy lépésben is megvan: T = e · f · sin φ2. Koordinátageometriában pedig a csúcsok koordinátáiból közvetlenül számolható a terület.
Háromszög-kalkulátor a felbontáshoz
Írd be az átló által levágott egyik háromszög három oldalát, jegyezd fel a területét, aztán a másikét is – a két érték összege a négyszög területe.
Három adat kell, amiből legalább egy oldal: SSS, SAS, ASA vagy AAS.
- a oldal
- –
- b oldal
- –
- c oldal
- –
- Felszín
- –
- β szög
- –
- γ szög
- –
- Terület
- –
- Kerület
- –
- ma magasság
- –
- mb magasság
- –
- mc magasság
- –
- Köré írt kör sugara R
- –
- Beírt kör sugara r
- –
Hogyan jön ki? Lépésről lépésre
Négy oldal nem elég – ez a kulcs
A háromszög merev alakzat: három oldalhossz egyértelműen meghatározza, és onnan a területe is kijön. A négyszög nem merev – a csúcsainál „csuklóként" elfordulhat, miközben az oldalai változatlanok maradnak. Ezért nincs olyan képlet, amely négy oldalhosszból megadná a területet.
1. módszer: felbontás átlóval
Ez a legáltalánosabb út, és mindig működik. Az átló két háromszögre vágja a négyszöget; mindkettőnek ismered a három oldalát (két négyszögoldal plusz maga az átló), így a Héron-képlet mindkettőre alkalmazható.
Kidolgozott példa · ABCD négyszög: AB = 15, BC = 7, CD = 13, DA = 11 cm, az AC átló 20 cm
Mekkora a négyszög területe?
- Az ABC háromszög oldalai 15, 7 és 20 cm. Félkerület:s1 = 15 + 7 + 202 = 21 cm
- Héron-képlettel:T1 = √21 · 6 · 14 · 1 = √1764 = 42 cm2
- Az ACD háromszög oldalai 20, 13 és 11 cm. Félkerület:s2 = 20 + 13 + 112 = 22 cm
- Héron-képlettel:T2 = √22 · 2 · 9 · 11 = √4356 = 66 cm2
- A négyszög területe a kettő összege:T = 42 + 66 = 108 cm2
EredményT = 108 cm²
2. módszer: az átlókból és a hajlásszögükből
Ha nem az oldalak, hanem a két átló és a bezárt szögük ismert, egyetlen szorzás az egész. Ez a képlet minden négyszögre igaz, nemcsak a szimmetrikusokra.
Kidolgozott példa · e = 14 cm, f = 10 cm, φ = 60°
Egy négyszög átlói 14 cm és 10 cm hosszúak, és 60°-os szöget zárnak be. Mekkora a területe?
- A képletbe behelyettesítve:T = 14 · 10 · sin 60°2
- A szinusz értéke:sin 60° = 0,8660
- Innen:T = 140 · 0,86602 = 121,242
- Az eredmény:T = 60,62 cm2
EredményT = 60,62 cm²
Jól látszik, mekkora szerepe van a szögnek: ugyanezzel a két átlóval, ha merőlegesek lennének, T = 14 · 102 = 70 cm² jönne ki. A merőleges átlójú eseteket és a típusonkénti képleteket a négyszög területe oldalon gyűjtöttük össze.
3. módszer: terület a csúcsok koordinátáiból
Koordinátageometriában nem kell se átlót, se szöget mérni. Járd körbe a csúcsokat egy irányban, és képezd a „keresztszorzatok" összegét – ez a sokszögek területképlete, négyszögre így néz ki:
Kidolgozott példa · A(0; 0), B(6; 1), C(7; 5), D(2; 4)
Mekkora ennek a négyszögnek a területe?
- Az első tag (A és B):0 · 1 − 6 · 0 = 0
- A második (B és C):6 · 5 − 7 · 1 = 30 − 7 = 23
- A harmadik (C és D):7 · 4 − 2 · 5 = 28 − 10 = 18
- A negyedik (D és A):2 · 0 − 0 · 4 = 0
- Az összeg fele, abszolút értékben:T = 0 + 23 + 18 + 02 = 412 = 20,5
EredményT = 20,5 területegység
Melyik módszert válaszd?
| Ez van megadva | Módszer | Képlet |
|---|---|---|
| Négy oldal + egy átló | Felbontás, kétszer Héron | T = T1 + T2 |
| Egy átló + a két magasság | Felbontás magasságokkal | T = d · (m1 + m2)2 |
| Két átló + a hajlásszögük | Egy lépésben | T = e · f · sin φ2 |
| A csúcsok koordinátái | Sokszögterület-képlet | körbejárás, összeg fele |
| Csak a négy oldal | Nem elég! | kell egy ötödik adat |
Egyetlen kivétel van a legalsó sor alól: ha a négyszög húrnégyszög (van köré írható köre), akkor a négy oldal már meghatározza a területet, a Brahmagupta-képlet szerint T = √(s-a)(s-b)(s-c)(s-d), ahol s a félkerület. Ez a Héron-képlet négyszögre kiterjesztett változata.
Gyors önellenőrzés
Miért nem lehet négy oldalhosszból területet számolni?
Egy négyszög átlói merőlegesek, hosszuk 9 cm és 12 cm. Mekkora a területe?
Egy húrnégyszög oldalai 5, 6, 7 és 8 cm. Mekkora a területe?
Gyakori kérdések
Mi az általános négyszög területének képlete?
Egyetlen univerzális képlet nincs. A biztos módszer az átlós felbontás: T = T1 + T2, vagyis az átló által levágott két háromszög területének összege. Ha az átlókat és a hajlásszögüket ismered, egy lépésben is megvan: T = e · f · sin φ2.
Ki lehet számolni a négyszög területét a négy oldalából?
Általában nem. Négy azonos oldalhosszhoz végtelen sok, különböző területű négyszög tartozik – a négyszög nem merev alakzat. Kivétel a húrnégyszög: ott a Brahmagupta-képlet, T = √(s-a)(s-b)(s-c)(s-d) megadja a területet.
Hogyan bontom fel a négyszöget háromszögekre?
Húzz be egy átlót két szemközti csúcs között. Az így kapott két háromszög mindegyikének ismered a három oldalát (két négyszögoldal és az átló), ezért mindkettőre alkalmazható a Héron-képlet. Konkáv négyszögnél csak a belül futó átlót használhatod.
Mikor jó a T = (e · f)/2 képlet?
Csak akkor, ha a két átló merőleges egymásra – ez rombusznál, négyzetnél és deltoidnál teljesül. Általános esetben a sin φ szorzó is kell, különben túl nagy eredményt kapsz.
Hogyan számolok területet a csúcsok koordinátáiból?
Járd körbe a csúcsokat egy irányban, és minden szomszédos párra képezd az x1 y2 − x2 y1 különbséget. Az összeg abszolút értékének a fele a terület. Az A(0;0), B(6;1), C(7;5), D(2;4) négyszögnél ez 20,5 területegység.