MatematikaMódszertan– főoldal

Területszámítás

Egyenlő szárú háromszög területe

Az alaphoz tartozó magasság kettévágja a háromszöget, ezért itt szinte mindig elég a Pitagorasz-tétel. Ha szöget kaptál adatnak, arra is van egyetlen soros képlet.

Frissítve: 3 perc olvasás7–11. osztály

Röviden a válasz

Az egyenlő szárú háromszög területe T = a · m2, ahol a az alap, m pedig az alaphoz tartozó magasság. Ha a magasságot nem adták meg, a szárból és a fél alapból számold ki: m = b2 − (a2)2.

Egy lépésben: T = a2 · b2 − (a2)2. Ha viszont a szárszöget ismered, még rövidebb az út: T = b2 · sin α2, ahol b a szár, α a két szár által bezárt szárszög.

Egyenlő szárú háromszög terület kalkulátor

Elég két adat: alap és szár, alap és magasság, szár és szárszög – a terület azonnal megjelenik.

azonnal számol

Két adat elég. Az alap az a oldal, a két egyenlő szár a b és c.

Bemeneti adatok
a = 12 cmb = 10 cmc = 10 cmABC
Példa:
Hogyan jön ki? Lépésről lépésre

    Miért ugyanaz a képlet, mint bármelyik háromszögnél?

    Az egyenlő szárú háromszögre nincs külön területképlet. Ugyanaz érvényes rá, mint az összes többire: oldal szorozva a hozzá tartozó magassággal, osztva kettővel. A különbség csak annyi, hogy itt a magasságot mindig könnyű megkapni, mert a háromszög tengelyesen szimmetrikus.

    Az alapképletT = a · m2Itt a az alap (a két egyenlő szártól különböző oldal), m pedig az alapra merőleges magasság.

    Az alaphoz tartozó magasság ugyanis nemcsak merőleges az alapra, hanem félbe is vágja azt. Ezért a magasság, a fél alap és a szár egy derékszögű háromszöget alkot – és ebben a Pitagorasz-tétel egy sorban megadja a magasságot.

    maa = 12 cmb = 10 cmc = 10 cmABC
    A magasság felezi az alapot: a fél alap 6 cm, a szár 10 cm, így a magasság 8 cm, a terület 48 cm².

    A terület kiszámítása alapból és szárból

    Ez a leggyakoribb feladat: adott az alap és a szár, kell a terület. Két lépés az egész.

    1. lépés – a magasság a Pitagorasz-tételbőlm = b2 − (a2)2
    2. lépés – a területT = a · m2
    A kettő egybenT = a2 · b2 − (a2)2

    Kidolgozott példa · Alap 18 cm, szár 15 cm

    Mekkora a háromszög területe?

    1. A magasság felezi az alapot, tehát a fél alap:a2 = 182 = 9 cm
    2. A szár, a fél alap és a magasság derékszögű háromszöget alkot:m = 152 − 92 = 225 − 81 = 144
    3. Vagyis a magasság:m = 12 cm
    4. Ebből a terület:T = 18 · 122 = 108 cm2

    EredményT = 108 cm²

    maabcABC

    Ha szöget kaptál adatnak

    Ha a két szár és a köztük lévő szárszög ismert, semmi szükség a magasságra. A két oldal és a közbezárt szög területképlete azonnal célba ér, és mivel a két szár egyenlő, b · b = b2 marad benne.

    Két szárból és a szárszögbőlT = b2 · sin α2α a szárak által bezárt szárszög, b a szár hossza. Ez a képlet tompaszögű szárszögnél is működik, mert a szinusz 90° fölött is pozitív.

    Kidolgozott példa · Szár 9 cm, szárszög 50°

    Mekkora a terület, ha csak a szárat és a szárszöget ismerjük?

    1. A két szár és a közbezárt szög képletébe helyettesítünk:T = 92 · sin 50°2
    2. A szinusz értéke:sin 50° = 0,766
    3. Behelyettesítve:T = 81 · 0,7662 = 31,02 cm2

    EredményT = 31,02 cm²

    Ha viszont az alapon fekvő szög ismert (nem a szárszög), előbb ebből számolj magasságot: m = a2 · tg β, ahol β az alapon fekvő szög. A két alapon fekvő szög mindig egyenlő – erről bővebben az egyenlő szárú háromszög szögei oldalon írunk.

    Visszafelé: területből a hiányzó adat

    A feladatok másik fele fordítva kérdez: adott a terület, és valamelyik oldalra vagy a magasságra kíváncsi. Ilyenkor egyszerűen rendezd át a képletet.

    A magasság területbőlm = 2 · Ta
    Az alap területből és magasságbóla = 2 · Tm
    A szár magasságból és fél alapbólb = m2 + (a2)2

    Kidolgozott példa · Terület 120 cm², alap 16 cm

    Mekkora a szár hossza?

    1. Először a magasság a területképlet átrendezéséből:m = 2 · 12016 = 15 cm
    2. A fél alap 8 cm, így a szár a Pitagorasz-tételből:b = 152 + 82 = 225 + 64 = 289
    3. Vagyis:b = 17 cm

    Eredményb = 17 cm (a háromszög oldalai: 16, 17, 17 cm)

    maabcABC

    Melyik képletet mikor használd?

    Területképletek az ismert adatok szerint
    Amit ismerszKépletMegjegyzés
    Alap és a hozzá tartozó magasságT = a · m2A legrövidebb út, nincs benne gyök.
    Alap és szárT = a2 · b2 − (a2)2Előbb magasság Pitagorasz-tétellel.
    Két szár és a szárszögT = b2 · sin α2Nem kell magasság, egy lépés.
    Alap és az alapon fekvő szögT = a24 · tg βA magasság a2 · tg β.
    Mindhárom oldalT = s(s-a)(s-b)(s-c)Héron-képlet, itt is működik, de hosszabb.

    Mikor nem létezik a háromszög?

    A szárnak hosszabbnak kell lennie a fél alapnál, különben a két szár nem ér össze. Ha például az alap 20 cm és a szár 8 cm, akkor 82 − 102 negatív szám, a gyök alatt mínusz van – ilyen háromszög nincs. Ez jó gyors ellenőrzés dolgozat közben.

    Gyors önellenőrzés

    Egy egyenlő szárú háromszög alapja 12 cm, magassága 7 cm. Mekkora a területe?
    T = 12 · 72 = 42 cm². A szár hosszára nincs is szükség.
    Az alap 14 cm, a szár 25 cm. Mekkora a terület?
    A fél alap 7 cm, a magasság 625 − 49 = 24 cm, így T = 14 · 242 = 168 cm².
    Miért nem használhatod a szárat magasságként?
    Mert a szár nem merőleges az alapra. A magasság a szár és a fél alap alkotta derékszögű háromszög egyik befogója, tehát mindig rövidebb az átfogónál, vagyis a szárnál.
    Lehet-e egy egyenlő szárú háromszögnek 20 cm alapja és 8 cm szára?
    Nem. A szárnak hosszabbnak kell lennie a fél alapnál (10 cm-nél), különben a két szár nem találkozik.

    Gyakori kérdések

    Mi az egyenlő szárú háromszög területének képlete?

    T = a · m2, ahol a az alap és m az alaphoz tartozó magasság. Ha a magasság nem ismert, a szárból és a fél alapból számold: m = b2 − (a2)2.

    Hogyan számolom ki a területet, ha csak az alapot és a szárat tudom?

    Vedd a fél alapot, emeld négyzetre, vond ki a szár négyzetéből, és vonj gyököt – ez a magasság. Ezután szorozd az alappal és oszd kettővel. Például 18 cm alap és 15 cm szár esetén a magasság 12 cm, a terület 108 cm².

    Van olyan képlet, amiben nem szerepel a magasság?

    Igen. Ha a szárszöget ismered, T = b2 · sin α2. Ha az alapon fekvő szöget, akkor T = a24 · tg β. Mindkettő egy lépésben ad területet.

    Mekkora a terület, ha a háromszög egyenlő szárú és derékszögű is?

    Ilyenkor a két befogó egyenlő, tehát T = b22, ahol b a befogó (vagyis a szár). Ha az átfogó ismert, T = c24.

    A terület kiszámításához kell a szár, vagy elég az alap és a magasság?

    Elég az alap és a magasság – a szárra semmi szükség. A szárra csak akkor van szükséged, ha a magasságot magadnak kell kiszámolnod.

    Milyen mértékegységben kell megadni a területet?

    Mindig négyzetes egységben: ha az oldalak centiméterben vannak, az eredmény cm², ha méterben, akkor m². A mértékegységet a végeredmény mellé mindig írd ki.

    Hova tovább?

    Írj be legalább két betűt. A nyilakkal léphetsz, Enterrel megnyitod.