Másodfokú egyenlet
Hiányos másodfokú egyenlet
Ha az egyenletből hiányzik a bx vagy a c tag, a megoldóképlet felesleges kerülő. Gyökvonással vagy kiemeléssel másodpercek alatt megvan – ha nem esel bele a leggyakoribb csapdába.
Röviden a válasz
Hiányos a másodfokú egyenlet, ha a b vagy a c együtthatója nulla. Ha b = 0 (azaz a · x2 + c = 0), rendezés után gyökvonással oldható meg. Ha c = 0 (azaz a · x2 + b · x = 0), emeld ki az x-et, és használd a nullszorzat-szabályt.
Mindkét esetre használható a megoldóképlet is, de sokkal lassabb. Az a itt sem lehet nulla, különben nem másodfokú az egyenlet.
Ellenőrzés kalkulátorral
Hiányos egyenletnél írj 0-t a hiányzó együttható helyére – itt most b = 0.
Az ax² + bx + c = 0 alakú egyenlet együtthatói. Az a nem lehet nulla.
- Diszkrimináns D
- –
- x1 gyök
- –
- x2 gyök
- –
- Csúcspont x
- –
- Csúcspont y
- –
- Gyökök összege
- –
- Gyökök szorzata
- –
Hogyan jön ki? Lépésről lépésre
A három hiányos típus
| Alak | Mi hiányzik | Megoldás módja | Gyökök száma |
|---|---|---|---|
| a · x2 + c = 0 | az elsőfokú tag (b = 0) | rendezés, majd gyökvonás | 2 vagy 0 |
| a · x2 + b · x = 0 | a konstans tag (c = 0) | kiemelés, nullszorzat-szabály | mindig 2 |
| a · x2 = 0 | mindkettő | osztás a-val | 1 (kétszeres) |
Első típus: ax² + c = 0 – gyökvonás
Vidd át a konstans tagot a másik oldalra, oszd el a-val, végül vonj gyököt. A gyökvonásnál két megoldás keletkezik, a + és a - előjelű is.
Kidolgozott példa · 3x² − 27 = 0
Oldd meg gyökvonással!
- A konstans tag átvitele:3x2 = 27
- Osztás 3-mal:x2 = 9
- Gyökvonás – két előjellel:x = ±3
- Ellenőrzés a negatív gyökkel:3 · (-3)2 − 27 = 27 − 27 = 0
Eredményx1 = 3 és x2 = -3
Kidolgozott példa · 4x² − 9 = 0
Itt a gyök nem egész szám – a menet ugyanaz.
- Rendezés:4x2 = 9
- Osztás 4-gyel:x2 = 94
- Gyökvonás:x = ± 32 = ±1,5
Eredményx1 = 1,5 és x2 = -1,5
Ha a rendezés után negatív szám marad a jobb oldalon, nincs valós megoldás. Az x2 + 16 = 0 egyenletből x2 = -16 következik, ilyen valós szám pedig nincs – ez ugyanaz, mintha a diszkrimináns negatív lenne.
Második típus: ax² + bx = 0 – kiemelés
Itt mindkét tagban szerepel az x, tehát kiemelhető. A szorzat pedig pontosan akkor nulla, ha valamelyik tényezője nulla.
Kidolgozott példa · 2x² + 5x = 0
Oldd meg kiemeléssel!
- Emeljük ki az x-et:x · (2x + 5) = 0
- Nullszorzat-szabály – az első tényező:x1 = 0
- A második tényező:2x + 5 = 0 → x2 = -52 = -2,5
- Ellenőrzés:2 · (-2,5)2 + 5 · (-2,5) = 12,5 − 12,5 = 0
Eredményx1 = 0 és x2 = -2,5
Harmadik típus: ax² = 0
Ez a legegyszerűbb eset: a 7x2 = 0 egyenletet 7-tel osztva x2 = 0 marad, amiből x = 0. Ez kétszeres gyök, mert a diszkrimináns is nulla: D = 02 − 4 · 7 · 0 = 0.
Mikor éri meg mégis a megoldóképlet?
Ha nem vagy biztos a kiemelésben, vagy ha a feladat kifejezetten kéri a képletet, nyugodtan használd – ugyanazt adja. A 3x2 − 27 = 0 esetében b = 0, tehát D = 0 − 4 · 3 · (-27) = 324, és x1,2 = ±186 = ±3. Csak épp ez négy sor a kettő helyett. A teljes menetet a másodfokú egyenlet oldalon nézheted át.
Gyors önellenőrzés
Hány megoldása van a 5x2 + 3x = 0 egyenletnek?
Megoldható-e az x2 + 25 = 0 egyenlet?
Miért nem hiányos a x2 + 10x + 25 = 0 egyenlet, ha egyszer teljes négyzet?
Gyakori kérdések
Mi a hiányos másodfokú egyenlet?
Olyan másodfokú egyenlet, amelyben a b vagy a c együttható nulla, tehát hiányzik az elsőfokú vagy a konstans tag. Az a soha nem lehet nulla, mert akkor az egyenlet nem másodfokú.
Hogyan oldom meg a hiányos másodfokú egyenletet?
Ha b = 0, rendezz x2 = k alakra és vonj gyököt – ne felejtsd a ± jelet. Ha c = 0, emeld ki az x-et, és a nullszorzat-szabállyal olvasd le a két gyököt.
Miért lesz mindig 0 az egyik gyök, ha c = 0?
Mert az x kiemelhető: x(ax + b) = 0. Egy szorzat akkor nulla, ha valamelyik tényezője az – az első tényező pedig maga az x, tehát x = 0 mindig megoldás.
Használhatom a megoldóképletet hiányos egyenletre?
Igen, ugyanazt az eredményt adja, csak lassabb. A hiányzó együttható helyére 0-t kell írni, például x2 − 16 = 0 esetén b = 0.
Mikor nincs megoldása a hiányos egyenletnek?
Csak az a x2 + c = 0 típusnál, ha rendezés után negatív szám marad az x2 oldalán – például x2 = -16. A c = 0 típusnak mindig van két megoldása.