MatematikaMódszertan– főoldal

Másodfokú egyenlet

Hiányos másodfokú egyenlet

Ha az egyenletből hiányzik a bx vagy a c tag, a megoldóképlet felesleges kerülő. Gyökvonással vagy kiemeléssel másodpercek alatt megvan – ha nem esel bele a leggyakoribb csapdába.

Frissítve: 2 perc olvasás9–10. osztály

Röviden a válasz

Hiányos a másodfokú egyenlet, ha a b vagy a c együtthatója nulla. Ha b = 0 (azaz a · x2 + c = 0), rendezés után gyökvonással oldható meg. Ha c = 0 (azaz a · x2 + b · x = 0), emeld ki az x-et, és használd a nullszorzat-szabályt.

Mindkét esetre használható a megoldóképlet is, de sokkal lassabb. Az a itt sem lehet nulla, különben nem másodfokú az egyenlet.

Ellenőrzés kalkulátorral

Hiányos egyenletnél írj 0-t a hiányzó együttható helyére – itt most b = 0.

azonnal számol

Az ax² + bx + c = 0 alakú egyenlet együtthatói. Az a nem lehet nulla.

Bemeneti adatok
csúcspont
Példa:
Hogyan jön ki? Lépésről lépésre

    A három hiányos típus

    Melyik tag hiányzik, és mit kell tenni
    AlakMi hiányzikMegoldás módjaGyökök száma
    a · x2 + c = 0az elsőfokú tag (b = 0)rendezés, majd gyökvonás2 vagy 0
    a · x2 + b · x = 0a konstans tag (c = 0)kiemelés, nullszorzat-szabálymindig 2
    a · x2 = 0mindkettőosztás a-val1 (kétszeres)

    Első típus: ax² + c = 0 – gyökvonás

    Vidd át a konstans tagot a másik oldalra, oszd el a-val, végül vonj gyököt. A gyökvonásnál két megoldás keletkezik, a + és a - előjelű is.

    Kidolgozott példa · 3x² − 27 = 0

    Oldd meg gyökvonással!

    1. A konstans tag átvitele:3x2 = 27
    2. Osztás 3-mal:x2 = 9
    3. Gyökvonás – két előjellel:x = ±3
    4. Ellenőrzés a negatív gyökkel:3 · (-3)2 − 27 = 27 − 27 = 0

    Eredményx1 = 3 és x2 = -3

    Kidolgozott példa · 4x² − 9 = 0

    Itt a gyök nem egész szám – a menet ugyanaz.

    1. Rendezés:4x2 = 9
    2. Osztás 4-gyel:x2 = 94
    3. Gyökvonás:x = ± 32 = ±1,5

    Eredményx1 = 1,5 és x2 = -1,5

    Ha a rendezés után negatív szám marad a jobb oldalon, nincs valós megoldás. Az x2 + 16 = 0 egyenletből x2 = -16 következik, ilyen valós szám pedig nincs – ez ugyanaz, mintha a diszkrimináns negatív lenne.

    csúcspont
    A b = 0 eset parabolája szimmetrikus az y tengelyre, ezért a két gyök egymás ellentettje.

    Második típus: ax² + bx = 0 – kiemelés

    Itt mindkét tagban szerepel az x, tehát kiemelhető. A szorzat pedig pontosan akkor nulla, ha valamelyik tényezője nulla.

    Kidolgozott példa · 2x² + 5x = 0

    Oldd meg kiemeléssel!

    1. Emeljük ki az x-et:x · (2x + 5) = 0
    2. Nullszorzat-szabály – az első tényező:x1 = 0
    3. A második tényező:2x + 5 = 0 → x2 = -52 = -2,5
    4. Ellenőrzés:2 · (-2,5)2 + 5 · (-2,5) = 12,5 − 12,5 = 0

    Eredményx1 = 0 és x2 = -2,5

    Harmadik típus: ax² = 0

    Ez a legegyszerűbb eset: a 7x2 = 0 egyenletet 7-tel osztva x2 = 0 marad, amiből x = 0. Ez kétszeres gyök, mert a diszkrimináns is nulla: D = 02 − 4 · 7 · 0 = 0.

    Mikor éri meg mégis a megoldóképlet?

    Ha nem vagy biztos a kiemelésben, vagy ha a feladat kifejezetten kéri a képletet, nyugodtan használd – ugyanazt adja. A 3x2 − 27 = 0 esetében b = 0, tehát D = 0 − 4 · 3 · (-27) = 324, és x1,2 = ±186 = ±3. Csak épp ez négy sor a kettő helyett. A teljes menetet a másodfokú egyenlet oldalon nézheted át.

    Gyors önellenőrzés

    Hány megoldása van a 5x2 + 3x = 0 egyenletnek?
    Kettő: kiemelés után x(5x + 3) = 0, tehát x1 = 0 és x2 = -0,6. A c = 0 típusnak mindig két gyöke van.
    Megoldható-e az x2 + 25 = 0 egyenlet?
    A valós számok halmazán nem. Rendezés után x2 = -25 lenne, negatív szám viszont nem lehet egy valós szám négyzete.
    Miért nem hiányos a x2 + 10x + 25 = 0 egyenlet, ha egyszer teljes négyzet?
    Mert egyik együtthatója sem nulla. A teljes négyzet és a hiányos alak két különböző dolog: az előbbinél a diszkrimináns nulla, az utóbbinál a b vagy a c hiányzik.

    Gyakori kérdések

    Mi a hiányos másodfokú egyenlet?

    Olyan másodfokú egyenlet, amelyben a b vagy a c együttható nulla, tehát hiányzik az elsőfokú vagy a konstans tag. Az a soha nem lehet nulla, mert akkor az egyenlet nem másodfokú.

    Hogyan oldom meg a hiányos másodfokú egyenletet?

    Ha b = 0, rendezz x2 = k alakra és vonj gyököt – ne felejtsd a ± jelet. Ha c = 0, emeld ki az x-et, és a nullszorzat-szabállyal olvasd le a két gyököt.

    Miért lesz mindig 0 az egyik gyök, ha c = 0?

    Mert az x kiemelhető: x(ax + b) = 0. Egy szorzat akkor nulla, ha valamelyik tényezője az – az első tényező pedig maga az x, tehát x = 0 mindig megoldás.

    Használhatom a megoldóképletet hiányos egyenletre?

    Igen, ugyanazt az eredményt adja, csak lassabb. A hiányzó együttható helyére 0-t kell írni, például x2 − 16 = 0 esetén b = 0.

    Mikor nincs megoldása a hiányos egyenletnek?

    Csak az a x2 + c = 0 típusnál, ha rendezés után negatív szám marad az x2 oldalán – például x2 = -16. A c = 0 típusnak mindig van két megoldása.

    Hova tovább?

    Írj be legalább két betűt. A nyilakkal léphetsz, Enterrel megnyitod.