MatematikaMódszertan– főoldal

Négyszögek

Trapéz területe – képlet

A képlet minden alakja, minden átrendezése és minden jelölésváltozata egy helyen – hogy bármelyik tankönyvben találkozol vele, felismerd.

Frissítve: 2 perc olvasás7–11. osztály

Röviden a válasz

A trapéz területének képlete T = a + c2 · m, ahol a és c a két párhuzamos oldal, m pedig a köztük mért merőleges távolság. Ugyanez egy törtben írva: T = (a + c) · m2.

A képlet másik, sokszor kényelmesebb alakja T = k · m, ahol k = a + c2 a középvonal. A két alak ugyanaz, csak az egyikben a felezés külön lépés.

Trapéz területképlet – kalkulátor

Írd be a két párhuzamos oldalt és a magasságot, és nézd meg a kalkulátor lépéseit – pontosan a képlet menetét követik.

azonnal számol

A két párhuzamos oldal és a magasság kell. A szárak megadásával a kerület is kijön.

Bemeneti adatok
m = 7k = 15a = 18 cmbc = 12 cmdABCD
Példa:
Hogyan jön ki? Lépésről lépésre

    A képlet három egyenértékű alakja

    A leggyakoribb alakT = a + c2 · m
    Egyetlen törtbenT = (a + c) · m2
    A középvonallalT = k · m

    Mindhárom ugyanazt a számot adja – csak a lépések sorrendje más. Az elsőnél előbb felezel, aztán szorzol; a másodiknál előbb szorzol, aztán felezel; a harmadikban a felezés már megtörtént, mert a középvonal épp a két alap átlaga.

    m = 7k = 15a = 18 cmbc = 12 cmdABCD
    A képlet szereplői: a és c a párhuzamos oldalak, m a magasság, k = 15 cm a középvonal. A terület 105 cm².

    A jelölések – ne tévesszen meg a betű

    A képlet ugyanaz, a betűk viszont tankönyvenként eltérnek. Ez okozza a legtöbb félreértést, ezért érdemes látni az összes szokásos változatot:

    Ugyanaz a képlet, más jelöléssel
    Ahogy leírjákMit jelentenek a betűk
    T = a + c2 · mMagyar iskolai alap: a és c a párhuzamos oldalak, b és d a szárak.
    T = a + b2 · mHa a két alapot a-val és b-vel jelölik; ilyenkor a szárak c és d.
    T = (A + a) · m2Nagybetűvel az alsó alap, kisbetűvel a fedőlap – gyakori a szakmai táblázatokban.
    T = k · mA k a középvonal, vagyis a két alap átlaga.

    Behelyettesítés lépésről lépésre

    Kidolgozott példa · a = 18 cm, c = 12 cm, m = 7 cm

    Helyettesíts be a képletbe, és számold ki a területet.

    1. Írd fel a képletet:T = a + c2 · m
    2. Helyettesítsd be a számokat mértékegység nélkül, de azonos egységben:T = 18 + 122 · 7
    3. Végezd el a zárójelben lévő összeadást és a felezést:T = 302 · 7 = 15 · 7
    4. Az utolsó szorzás:T = 105 cm2

    EredményT = 105 cm²

    A képlet átrendezései

    A feladatok fele fordítva kérdez: a területet adják meg, és valamelyik adatot keresik. Mindegyik átrendezés ugyanabból az egy képletből jön.

    Magasság a területbőlm = 2 · Ta + c
    Az egyik alap a területbőlc = 2 · Tma
    A két alap összegea + c = 2 · Tm
    Középvonal a területbőlk = Tm

    Kidolgozott példa · Hiányzó alap: T = 72 cm², m = 6 cm, a = 14 cm

    Mekkora a másik párhuzamos oldal?

    1. Indulj a két alap összegéből:a + c = 2 · Tm = 2 · 726 = 1446 = 24 cm
    2. Ebből vond ki az ismert alapot:c = 24 − 14 = 10 cm
    3. Ellenőrzés visszafelé:T = 14 + 102 · 6 = 12 · 6 = 72 cm2

    Eredményc = 10 cm

    Mértékegységek a képletben

    A képlet csak akkor működik, ha mindhárom hossz azonos egységben van. Ha kevert adatokat kapsz, a behelyettesítés előtt válts át – utólag már nehéz javítani.

    Kidolgozott példa · Kevert egységek: a = 1,2 m, c = 80 cm, m = 50 cm

    Mekkora a trapéz területe négyzetméterben?

    1. Válts át mindent centiméterre:a = 1,2 m = 120 cm
    2. Most jöhet a képlet:T = 120 + 802 · 50 = 100 · 50
    3. Az eredmény centiméter-négyzetben:T = 5000 cm2
    4. Váltás négyzetméterre – 1 m² = 10 000 cm²:T = 500010000 = 0,5 m2

    EredményT = 5000 cm² = 0,5

    A képlet mögötti geometriai levezetés, a trapéztípusok és a magasság kiszámolása a trapéz területe oldalon van. Ha konkrét típussal dolgozol, nézd meg a derékszögű trapéz vagy az egyenlő szárú trapéz oldalt.

    Gyors önellenőrzés

    Egy trapéz párhuzamos oldalai 7 cm és 3 cm, magassága 9 cm. Mekkora a területe?
    T = 7 + 32 · 9 = 5 · 9 = 45 cm².
    Egy trapéz középvonala 9 cm, magassága 4 cm. Mekkora a területe?
    T = k · m = 9 · 4 = 36 cm². A két alapot nem is kell külön ismerned.
    Mi lesz a képletből, ha a = c?
    a + a2 = a, tehát T = a · m – ez a paralelogramma területképlete. A trapézképlet tehát az általánosabb.

    Gyakori kérdések

    Mi a trapéz területének képlete?

    T = a + c2 · m, ahol a és c a két párhuzamos oldal, m a magasság. Ugyanez egy törtben: T = (a + c) · m2, a középvonallal pedig T = k · m.

    Miért osztunk kettővel a képletben?

    Mert két egyforma trapézból pontosan egy (a + c) alapú paralelogramma rakható össze. Annak a területe (a + c) · m, ennek a fele az egy trapéz. Másik olvasat: a két alap átlagával számolsz, mintha téglalap lenne.

    A szárakat is be kell írni a képletbe?

    Nem. A területbe csak a két párhuzamos oldal és a magasság kerül. A szárak akkor kellenek, ha a magasságot neked kell kiszámolnod belőlük, vagy ha a kerület a kérdés.

    Hogyan rendezem át a képletet a magasságra?

    Szorozd meg mindkét oldalt kettővel, majd oszd el (a + c)-vel: m = 2 · Ta + c. A hiányzó alapra ugyanígy: c = 2 · Tma.

    Mit csináljak, ha az adatok más-más mértékegységben vannak?

    A behelyettesítés előtt válts át mindent ugyanarra az egységre. 1,2 m és 80 cm esetén például dolgozz centiméterben (120 cm és 80 cm), a végén pedig ha kell, váltsd a területet m²-re: 1 m² = 10 000 cm².

    Hova tovább?

    Írj be legalább két betűt. A nyilakkal léphetsz, Enterrel megnyitod.