Kerület
Háromszög kerületének kiszámítása
A kerület három szám összege – a feladat valódi része az, hogy előbb elő kell állítani a hiányzó harmadik oldalt. Itt az adattípus dönti el, melyik tételt kell elővenned.
Röviden a válasz
A háromszög kerülete a három oldal összege: K = a + b + c. Ha az egyik oldal hiányzik, előbb azt kell kiszámolni, és csak utána jöhet az összeadás.
Melyik tétel kell hozzá? Derékszögben Pitagorasz-tétel, két oldal és a köztük lévő szög esetén koszinusztétel, egy oldal és két szög esetén szinusztétel.
Kerület hiányos adatokból
Elég három adat, amiből legalább egy oldal – a hiányzó oldalakat és a kerületet is megkapod.
Három adat kell, amiből legalább egy oldal: SSS, SAS, ASA vagy AAS.
- a oldal
- –
- b oldal
- –
- c oldal
- –
- Felszín
- –
- β szög
- –
- γ szög
- –
- Terület
- –
- Kerület
- –
- ma magasság
- –
- mb magasság
- –
- mc magasság
- –
- Köré írt kör sugara R
- –
- Beírt kör sugara r
- –
Hogyan jön ki? Lépésről lépésre
Miért nem elég az összeadás?
A kerület képlete önmagában triviális: K = a + b + c. A feladatok viszont szinte soha nem adják oda mind a három oldalt – ha odaadnák, nem lenne mit számolni. A tényleges munka az, hogy a megadott adatokból előállítod a hiányzó oldalt, és csak a végén adsz össze.
Ez a táblázat megmondja, melyik esetben melyik eszközt vedd elő. A bal oszlopban az áll, amit a feladat megad:
| Amit ismersz | Amivel a hiányzó oldal kijön | Képlet |
|---|---|---|
| Két befogó, derékszög | Pitagorasz-tétel | c = √a2 + b2 |
| Átfogó és egy befogó | Pitagorasz-tétel átrendezve | b = √c2 − a2 |
| Két oldal és a közbezárt szög | Koszinusztétel | c = √a2 + b2 − 2 a b · cos γ |
| Egy oldal és két szög | Szinusztétel | b = a · sin βsin α |
| Egyenlő szárú: alap és szár | Nem kell tétel | K = a + 2b |
| Szabályos: egy oldal | Nem kell tétel | K = 3a |
Derékszögű háromszög: előbb az átfogó
Ez a leggyakoribb eset. Ha a két befogó ismert, a Pitagorasz-tétel adja az átfogót, és onnan egy összeadás a kerület.
Kidolgozott példa · Befogók: 8 cm és 15 cm
Mekkora a derékszögű háromszög kerülete?
- Az átfogó a Pitagorasz-tételből:c = √82 + 152 = √64 + 225
- A gyök alatt:c = √289 = 17 cm
- Most már mind a három oldal megvan:K = 8 + 15 + 17 = 40 cm
EredményK = 40 cm
Fordított irányban ugyanígy megy: ha az átfogó és az egyik befogó ismert, a másik befogó b = √c2 − a2. Erről részletesen a derékszögű háromszög kerülete oldalon olvashatsz, az oldalak előállításáról pedig a háromszög átfogó számítás oldalon.
Két oldal és a közbezárt szög: koszinusztétel
Ha a háromszög nem derékszögű, a Pitagorasz-tétel nem használható – helyette a koszinusztétel jön, ami tulajdonképpen a Pitagorasz-tétel kiegészített változata.
Kidolgozott példa · a = 5 cm, b = 8 cm, γ = 60°
Számítsd ki a háromszög kerületét!
- A hiányzó oldal a koszinusztételből:c2 = 52 + 82 − 2 · 5 · 8 · cos 60°
- Mivel cos 60° = 0,5:c2 = 25 + 64 − 80 · 0,5 = 89 − 40 = 49
- Gyökvonás:c = √49 = 7 cm
- A kerület:K = 5 + 8 + 7 = 20 cm
EredményK = 20 cm
Egy oldal és két szög: szinusztétel
Ha csak egyetlen oldalt kaptál, de mellé két szöget, a harmadik szög azonnal adódik (α + β + γ = 180°), a hiányzó két oldal pedig a szinusztételből:
Például a = 9 cm, α = 60° és β = 45° esetén γ = 75°, innen b = 9 · sin 45°sin 60° = 7,35 cm és c = 9 · sin 75°sin 60° = 10,04 cm, tehát K = 26,39 cm. A módszer részletei a háromszög oldalainak kiszámítása szögekből oldalon vannak.
Ellenőrizd a végeredményt
A kiszámolt oldalra mindig fut le két gyors teszt. Egy: a háromszög-egyenlőtlenség – bármely két oldal összege nagyobb a harmadiknál. Kettő: a leghosszabb oldal a legnagyobb szöggel szemben van. A 20 cm-es példában c = 7 a 60°-os szöggel szemben áll, és tényleg a középső hosszúságú oldal.
Gyors önellenőrzés
Egy derékszögű háromszög átfogója 25 cm, egyik befogója 7 cm. Mekkora a kerülete?
Miért nem használhatod a Pitagorasz-tételt, ha a megadott szög 70°?
Egy háromszög két oldala 6 cm és 10 cm. Lehet-e a kerülete 32 cm?
Gyakori kérdések
Hogyan számolod ki a háromszög kerületét, ha csak két oldal ismert?
Kell hozzá még egy adat. Ha a két oldal befogó és a háromszög derékszögű, Pitagorasz-tétellel jön az átfogó. Ha ismered a két oldal által közbezárt szöget, koszinusztételt használj. Két oldalból, minden további információ nélkül a kerület nem meghatározható.
Kell-e szög a kerület kiszámításához?
Magához a kerülethez nem, mert az csak a három oldal összege. A szögre csak akkor van szükség, ha valamelyik oldal hiányzik, és azt koszinusz- vagy szinusztétellel kell előállítani.
Mi a különbség a Pitagorasz-tétel és a koszinusztétel között?
A koszinusztétel az általánosabb: c2 = a2 + b2 − 2 a b · cos γ. Derékszögnél cos 90° = 0, így a levonandó tag eltűnik, és megkapod a c2 = a2 + b2 alakot. A Pitagorasz-tétel tehát a koszinusztétel derékszögű esete.
Milyen mértékegységben kapom meg a kerületet?
Ugyanabban, amiben az oldalak vannak – centiméterben, méterben, milliméterben. A kerület hosszúság, tehát soha nem négyzetes egység. Ha az adatok vegyes egységben érkeznek, számolás előtt válts át mindet ugyanarra.
Ki lehet-e számolni a kerületet a területből?
Önmagában nem. Ugyanakkora területhez végtelen sok különböző kerületű háromszög tartozik. Legalább két oldal vagy egy oldal és egy szög is kell hozzá, hogy a háromszög egyértelmű legyen.